Hallom hogy az esőcseppek kopognak az ereszen,
Egy aprócska kis tű, táncot jár a bakelit lemezen.
A fülemet hegyezem, élvezem hogy megnyugtató nesz lesz,
Aludj szépen kis Balázs, holnap rohadt korán kelhetsz.
Budapest már csicsikál, kialudtak a lámpák,
Alszik már a város, a szemüket lezárták.
Csak ketten vagyunk ébren, csak Ő meg Én,
Engem nem érdekel a sötét, minket nem zavar a fény.
A szempillánkra az álommanók álomport hintenek,
Már látom magam előtt ahogy az égbe felrepítenek
A fellegek felett veled kézen fogva szállok,
Nem ébrednék fel sohasem, amíg ilyen álmot látok
Aztán mégis. Egyszer csak véget ért a kép,
A szemem felnyitottam, de belül űr, csak lék.
Hova tünt a látvány, a felhők feletti séta?
Hiányzott a szó, mért lett mindenki néma?
A vénámban meg áll a vér, a kapilláris üres,
Legyek ügyes, hogy nevess, vagy újra szeress,
Hogy ne temess el, bár érted feltámadnék ezerszer,
Könyörgök az égieknek, hogy többet ne vessz el.
Most átkarolnálak, befordulnék és alhatnék.
Még egy kutyám sincsen, amit este simogathatnék.
Hogy sajnáltassam magam nekem ez jelent yo bulit,
Megint azt várom hogy anyám adjon jó északát puszit.
Éjjel 2kor csak itt panaszkodok egy füzetnek,
Okosakat írok, hogy ne tartsam magam üresnek.
Mások költőnek születtek, engem nem teremtettek annak,
Tollat adtak a kezembe, hogy írogassak magamnak.
Hogy gondolkodjak rajta, ne legyek már hasztalan,
Kit ölelnék át szivesebben, Téged vagy a hangfalam?
Kivel bújnék össze, pár papírral vagy Veled?
Mit találok szebbnek, 1-2 betűt vagy a szemed?
Szerettelek, szeretlek csak szavak szavak hátán,
Másnak trófea vagy, megszerezhetetlen bálvány,
Másnak cél vagy, csak egy feladat csak egy próba,
Másnak teszt vagy, csak egy szótag vagy a sorba.
Nekem rejtvény vagy, amit nem tudok megfejteni,
Nekem egy vers vagy, amit nem fogok elfelejteni,
Nekem egy ajándék vagy, amit nem tudok kibontani,
Nekem te vagy az egyetlen szó, amit nem tudok kimondani.
Te vagy minden órám! Te vagy minden másodpercem!
Te vagy a lelkem! Te vagy az egyetlen szerelmem!
Te vagy a napom, a hetem, az évem, te vagy a szerencsecsillagom,
Te vagy a hangulatom, te vagy a könycsepp az arcomon.
Örűlt vagyok tudom én hát így nöttem fel,
Tele furcsa gondolattal és egy bolond fejjel álmodok minden éjjel,
Dehát ilyenné lettem, behunyom a szemem és máris ott termetsz mellettem!
Nyugodtan fekszeL, felém nézel, végre látlak,
Elvarázsolsz, elbűvölsz, ezért imádlak!
Hallom a szívverésed, hallom a lélegzeted,
Látom a szemedben a fényeket, nem lesz több ég veled.
Csak aludjunk jól és álmodjunk szépeket,
Csak aludjunk jól és álmodjunk szépeket,
Csak aludjunk jól és álmodjunk szépeket,
Csak aludjunk jól és álmodjunk szépeket...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
