Mindig túl nagy volt szám,mindig nekem kellet szólni,
Sokan szóltak rám,hogy végre tanuljam befogni,
Sokan szóltak!De persze senkire ügyet se' vetve,
Sajátmagam hülyeségébe belefeledkezve,
Ebben nincsen semmi rendben,de azé' ne álj az utamba!
Maradj csendben mondom másodpercre nem veszem magamra,
Haladlani csókok mászatk volna rá,de ő csak töketlenkedik ,ahelyett,hogy megoldaná.
Szabad szavak szállnak a szélbe végveszélybe' van az ember,
Amikor nem kell akkor bátor amikor kell akkor meg nem mer !
Ja te beszélsz a harcról,máskor pedig a békéről
Egy távolsági hívást küldök innen a világ végéről !
Na haló,Na tessék,Na kivan a vonal végén?
Jelentkezik egy senki közép-európa szélén !

Az alkalmat megragadom,monoton hangon a szavakat hadarom,Félhomályba' az alakom nem mutatom ,
megszaratom az ellenfeleket a babérokat aratom !
Ha haragom lecsaphatna,ti már mind halottak lennétek !
Hogyha bírónak születtem volna,téged a pokolba küldenélek!
Hogy ott perzselődjél!Hogy megtudjad milyen a fájdalom,
Magamon is csak nevetek csak a szájamat jártatom !
De ha kell áttörök a gátakon,úszok szemben majd az árral !
Elpusztítok mindent, puszta akusztikával,
hogyha bíró lennék ítélnék,hogy itt egy újabb áldozat,
hogy én lennék a gyilkos a világ pedig az áldozat !
Vagy a boldogságot akarod?Hát nesze itt egy darab,
az igaz szavak sose szépek! A szépek sose igazak !