Csak a szívem dobog, hogy azzal lássak. Nem kell több úgy, mint másnak. Kidülled a szeme s így menekülni, csak én leszek egyedül névtelenül.

Csak a szívem dobog, hogy azzal lássak. Nem kell több úgy, mint másnak. Kidülled a szeme s így menekülni, csak én leszek egyedül névtelenül.

Kicsit berekedt már a hangom. Hát nem olyan, mint rég volt. Elszállt minden hullócsillag rám szakadt az égbolt. Jaj de szép volt minden éjjel kint a téren. Az iskolapadokban alszom, aztán felébredek délben.” MI lesz belőled kisfiam? Na mit ugatsz te faszparaszt? Elvágod, a torkom én meg ráteszek egy ragtapaszt. Kiakaszt, hogy mi a faszt kacagok még rajtad? „Már nem bírod mi?” Pedig csak te akartad. Itt az érzelem diktál Elszállt minden ráció Olyan csúnya szavakat, mondok hogy nem játszik a suli rádió. Lehet, nem vagyok egy szent. De! Van, aki így szeret! Néha lefagy a kezem a parkba, amikor írom ezeket a rímeket. A magány a gazdám szorosan tart a pórázon. Ülök és vodkázom. Egyedül libikókázom egy játszótéren, ahonnan látlak még téged is. Vigyázok rád, innen remélem, érzed is!

Csak a szívem dobog, hogy azzal lássak. Nem kell több úgy, mint másnak. Kidülled a szeme s így menekülni, csak én leszek egyedül névtelenül

Csak a szívem dobog, hogy azzal lássak. Nem kell több úgy, mint másnak. Kidülled a szeme s így menekülni, csak én leszek egyedül névtelenül.

Figyeld a rapp-em Ez ilyen szívbe markoló szám. Jajj de rossz nekem csak ezer papírfoszlány oszlik szét a táskámban. A szendvicsemmel együtt, amit nem anyu csomagold. De hát így is megesszük. Dagonyázom a hóban, a lacsakban, a sárban. Papír hajót hajtogatok egy Duna parti bárban. Ráteszem az életművem. Elúsztatom a tengerig. Tetszik majd az embereknek. Remélem, kell nekik. Már elegem van azokból, akik nevetségesnek gondolnak. Tizenhárom évesek, Akik tini punkra tombolnak. Depressziós kislányok zsebükben ott a gilette penge. Soha nem bírnám felfogni, hogy mi lehet ebbe. Én is voltam már úgy hogy vége. Sőt most is ott vagyok! De bármien szar mindenképpen ki kell várni még a holnapot. Jónapottal köszönök minden egyes öreg szomszédnak. Akik nem ismernek. Azt sem tudják, hogy hívnak. Azt mondják elszálltam magamtól. Átléptem minden határon. Amikor magammal dumálok elég rendes srácnak, látszom. Csak büszke vagyok, hogy írok. Arra hogy valamit alkotok. Hogy pénzért csinálom? Jah ilyet is hallottam. Egy szart! Nekem nem kell. Egy szerelem, ami eltart. Én csak azért rappolok mert a költészet már meghalt. De nem azért bő a nadrágom. Csak hogy szellőzzön a fütykös. Erre nem gondoltál sohase? Ügye mijen trükkös? Büdös a szád öcskös. Inkább csukd csak be örökre. Te magadra vagy büszke. Én egy csuklyát csapok a fejemre. Tudom, hogy nektek ilyen party rapp kéne. Hogy beszívtok, mint az állat aztán kezeket az égbe. Bocsánat! Egyszer írok olyat esküszöm. De most csak ezt tudom. És hidd el hogy még nem unom. Farkas szemet nézek egy lappal. Ez az ami feltölt. Én valami olyat akarok alkotni, amitől megfordul a föld. Amitől ezer ember boldog. Másik ezer meg üdvözül. Igen mondjad csak a pofámba, hogy ez vagyok a sok közül. Egy kis fasz de nem izgatsz, mert nem izzadsz egy rímért. Csak névtelenül élek egész életem a zenéé.

Csak a szívem dobog, hogy azzal lássak. Nem kell több úgy, mint másnak. Kidülled a szeme s így menekülni, csak én leszek egyedül névtelenül

Csak a szívem, dobog, hogy azzal lássak. Nem kell több úgy, mint másnak. Kidülled a szeme s így menekülni, csak én leszek egyedül névtelenül

Csak a szívem, dobog, hogy azzal lássak. Nem kell több úgy, mint másnak. Kidülled a szeme s így menekülni, csak én leszek egyedül névtelenül

Csak a szívem dobog, hogy azzal lássak. Nem kell több úgy, mint másnak. Kidülled a szeme s így menekülni, csak én leszek egyedül névtelenül