Jo-jo!
Forgatom a világot!
Ah!
Ilyet meg ki látott?
Ez milyen munka lenne?
Hah, na milyen?
Csinálj amit akarsz jó?

Mentha:
Kinyílnak a szemek és látod, ahogy nyúlnak a kezek
Szeret, nem szeret, a világ változik minden perc egy szelet
A hűtlen ígéretet tesz, a halhatatlan pedig elvérez
És megkérdez, hogy neked vajon mennyit ér ez?
Hát vétkezz, vagy dőlj hátra és nyugodtan élvezz
Az ember tervez, de minek, mikor nem létezik a jövő?
Körben forog a föld, a világ ilyet meg ki látott
Ki hívott engem az a messzibe kiáltott!

Brash:
Tények, tények mögött előttem szemembe véres könny szökött
Lökött a peron széléről, a mélybe zuhanó álom felsikolt nyögött
Egyedül vagyok, de nem érzem rosszul magam
Gondolkozz el te, mert nekem már zsibbad az agyam.

Eckü:
Na ki a harmadik? Elúszik, mint a ladik
A fejemben a tervek álma legtöbbször csak bukik
Ő azt mondja, ő cáfolja, az igazat ki állítja?
Már olyan gyors lett minden nem is figyeltek a másikra
Ha elvonul a csorda nélkülem, merem remélni
Én meglépek, mert látom, el van ítélve az egyéni
Belátásmód, így lett a planétán egy kórház
Ha nem vagy tele javakkal, marad a rövid póráz
Kiráz a hideg, mindenütt érdektelen érdekek
Fapofával néznek rosszban sántikáló emberek rám
Elfordulok tőlük, magam ura vagyok, hiszen
Az utamat én választom meg, én lenni ilyen


Refr. (Együtt) 4x
Ez milyen munka lenne?
Ilyet meg ki látott?
Gondolj amit akarsz,
Én meg forgatom a világot


Joeker:
Csillagokat tépek le neked az égről, lopok egy üstököst
Kiszemeltem az egész Tejútrendszert, most a Kis Vörös
Van napirenden emberek vigyázzatok a házra
Mert a Jupiter gázából szült váz nagy lázt visz majd a gyászba
Aki én leszek élvezek mindent, az önzés szikra
Bennem csekély, mint cetben az ikra
Kazikba kapott rejtély támasztja a terméket, a szavatosság lejárt
De emlegetni fogják a korszakot, amit lezárt
Kirágott gatyák, hittelen atyák, hiszik hogy papok
Hallhatatlan fajok, pedig csak csótányrajok
Rövid kis életük során szerzett bölcsesség lesz a tananyag
Mely megtanít, hogy öntsünk fülbe ólom helyett parazsat
Nem kapsz el engem, bűzölöghet a kopár sík szarja
Mi az elméd marja, én vagyok fagyos december varja
A számot kiszámolom, koordinátáit az iránynak
Majd repülök meghódítani tetejét a világnak



Refr. (Együtt) 4x
Ez milyen munka lenne?
Ilyet meg ki látott?
Gondolj amit akarsz,
Én meg forgatom a világot



Eckü:
Látok, mint egy kalandor poéta
Bárhol is vagyok nálam undeground a szféra
Elsődlegesen ez mozgat előre különben
Azt még nem tom merre tartok, de azt tudom, honnan jöttem

Mentha:
Csak úgy folynak a szavak, (szavak) megtelnek a tavak, (tavak)
Én úszom bennük mélyen de mégis a felszínen tartanak
Oxigént pumpálnak, igen ez tart engem még életben
Kényeztető kényelem nem érdekből véletlen
A fák árnyékában fekszem a zöldben, nem a ködben
Csak akkor döbbenek rá mikor már magamat fejbe lőttem
Gond felejtés, nevetés rossz emlék, temetés
A világ már elfajult, késő a megmentés

Brash:
Forgatom a világom vad, halálos húr ez
Nem kell a varázsszó, az élet nem egy mese a valóság majd
Helyre tesz, álmok, álomképek, nekem nem kell a vigaszdíj
Majd megszerzem később, nekem van időm, engem nem szorít a szíj
Cukros kegyesség, ez nem a szükség algebrája
Tudattalan elmék, ezt nem érzem a majmok a palotája
Szememben sokszor sötétség, néha elalszik a fény
Nem értem a tényt, maró, mint a sav, egy meg nem hívott vendég
Én magamnak csinálom, én csak magamnak gyűjtögetem
A betűre a pontot nem teszem, még nem végeztem, örökké létezem
Kérdezem a kérdést és neked a válaszom a válaszod
Ha te kérdezed tőlem, én csak forgatom a világod!


Refr. (Együtt) 4x
Ez milyen munka lenne?
Ilyet meg ki látott?
Gondolj amit akarsz,
Én meg forgatom a világot